2012. október havi archívum

Maci, mackó, vagy medve?

2012. október 24. szerda

Ez nagyon nem mindegy, ha beszélni tanul a gyerek. Ami plüssből van, az maci, ami a mesekönyvben van, az mackó, fehér barátja pedig medve. Így bővül a gyerek szókincse, és fel kell venni a tempót, mert ez napról napra változik. Bámulatos, ahogy egy 28 hónapos gyerek magyaráz a felnőttnek. A nagyobbaktól ellesve, ekkortájt kezdtünk játszani a memóriajátékokkal. Az első egy háziállatos memóriakártya csomag volt. Igaz, három éves kortól ajánlott, a lenyelhető alkatrészek miatt, de nem is értettem, hiszen a kártyán nincsenek alkatrészek, és a 6×6 cm-es lapokat talán még én sem tudom lenyelni… mindegy ezt írták rá. Ettől eltekintve nagyon jó játék, bár leforgatva (rendeltetésének megfelelően) még nem tudja használni, de képes oldalával szépen összepárosítja, gyakorolja az állathangokat, és remek következtetéseket von le. Például a malackának és a báránynak rövid farka van, az cicának és a kutyának hosszú. Lehet mesélni az állatokról, környezetéről, tulajdonságairól, és közben észrevétlenül megtanulja a szavakat. Most, a Babócás korszakban persze a Memóriaforgó a kedvenc.

Bogyó Babócás memóriajáték, és képkirakó

Nagy színes, keménylapos kártyák vannak benne, nem hajlik, nem szakad. Kétféleképp is használható. Az egyik, a hagyományos leforgatós memóriajáték, 12 bogárkás képpel. A másik pedig képkirakó, amikor a hatszögletű memóriakerék, amin kis kedvenceink házai, illetve jellemző ruhadarabjai vannak. A lapon látható ábra mellé kell illeszteni azt a bogárkát, aki épp abban a házban lakik. Szókincsfejlesztő, izgalmas, szórakoztató játék, és bátran használható akkor is, ha Csiga Csaba és a többiek 3 éves kor alatt kopogtatnak be.

Kerekítő kukucska

2012. október 24. szerda

kerekítő társasjáték


Annyira örülök a Kerekítő Kukucskának! Igen, ez egy társasjáték, de nem ám a hagyományos lépegetős fajtából. A Kerekítősből. Mi ez a kerekítő? Az úgy kezdődött, hogy megjelent egy kicsiknek szóló könyv mondókákkal, ölbeli játékokkal. Aztán csoportos foglalkozások lettek belőle, ahol anyukák és gyerekek együtt mondókáztak, énekeltek. Ma már nagyon sok helyen megtalálhatók. Leilával egy éves kora körül kezdtük el, azóta is nagyon szereti. Attól különleges, hogy főleg népi mondókák, népdalok, és régi népi játékok ismerhetők meg általa. Vannak egészen kicsi, pár hónapos babák, élvezik a simogatást, csiklandozást, a nagyobbak pedig már éneklik a jól ismert dalokat, együtt táncolnak, az emelgetős részek pedig anyukának is felérnek egy tornával :) és most a könyv után itt a társasjáték, ami valójában memóriajáték a könyvből jól ismert kedves figurákkal. Öt nagyobb bújtató korongba lehet tenni a kisebb korongokat, és a színkocka dobásával lehet felfedni azokat. Játékosan fejleszti a memóriát, lehet gyakorolni a színeket, és persze énekelni, mondókázni az ismert versikéket. 3 éves kortól ajánlják (de szerintem ez szabadon választott). Mindezt a Keller & Mayer játékoktól jól megszokott minőségben.

Kerekítő korongok

Bogyó, Babóca és a bogárkák

2012. október 22. hétfő

Babócás képkereső

Kislányom alig múlt két éves, mikor egyik napról a másikra elkezdett félni a farkastól, majd az oroszlántól. Szerencsére ezekkel az állatokkal ritkán találkozunk a ház körül, így szépen lassan alábbhagyott a félelem. Viszont nem múlt el, csak átalakult. Most farkas helyett félt a póktól, hangyától, és mindenféle bogártól. Hangosan sikított ha látott egyet, és nem csúszott le a csúszdán, amíg nem néztük át nagyítóval. Szakemberek azt mondják, hogy a félelem végigkíséri a gyerekkort. Eleinte konkrét dolgoktól (mint nálunk), később a kitalált, és az elvont dolgoktól félnek (szekrényben a szörny). Ennek feloldására többféle módszer létezik. Gyerekkoromból eszembe jutottak a kedves bogárfigurák, így megismertettem a kislányt Bogyóval, Babócával és barátaival. Már nem emlékeztem minden részletre, de mondhatom, még most is kellemes élmény Bartos Erika jellegzetes figuráit nézni. Kerek szemmel nézte mi a különbség Bogyó a csigafiú, és Csiga Csaba között, hogyan lesz szerelmes Baltazár a méhecske Dorottyába, és miként lesz Hubából a homokbogárból várkapitány. Sokszor olvastuk, és a félelem kezdett szertefoszlani. Vendel, Alfonz, Döme, Nelly és a többiek a barátai lettek. Néhány hét után már nem sikított a homokozóban, és igazi öröm volt, mikor izgatottan mutatott egy katicára: Nézd anya, Babóca! A meséhez sokféle kiegészítőt készítenek, egyik kedvencünk a Babócás hullámkirakó.

hullámkirakó

Két és fél évesen ügyesen egymás mellé tudja illeszteni a 10 cm-es puzzle elemeket. Nagyok, színesek, nem hajlik a papír, szóval pont nekik való. Nagyobbak társasjátékként is játszhatják, hiszen van benne egy dobókocka, annak számai alapján lehet a lapokat összerakni. Másik a képkereső. Ebben három képtábla van, 18 kártya a jól ismert motívumokkal, meg egy dobókocka, amin csak színek vannak. Ezekkel három különböző játékot is lehet játszani, lényege, hogy a kártyán szereplő színek és formák megfelelő helyre kerüljenek a képtáblán. Mindegyik játék a gyerek koncentráló és megfigyelő képességét fejleszti, mindezt nagyon szórakoztatóan. A kis kedvencek átsegítették őt ezen a korszakon. Kíváncsi vagyok mi lesz a következő…

A zene, a tánc, a zene, a tánc….

2012. október 17. szerda

A hétvégén táncházban voltunk. Kislányom imádja a zenét, na meg a táncot. Mondjuk ez az ő korában vég nélküli pörgést, forgást, ugrándozást jelent, az igazi tánctól még messze van, de nem is ez a lényeg. Sok gyerek volt, hangos zene, nagy tér, írtóra élvezte. Amikor elfáradt, beszaladt a játszósarokba, majd vissza. Na de a zenekar, az volt ám az izgalom. Ott zenéltek az orra előtt igazi hangszereken. Visszatarthatatlan késztetést érzett, hogy ő is kipróbálja, persze azért mindent neki sem lehet. Azt már elég korán észrevettem, hogy élvezi a zenés foglalkozásokat, végigénekli a gyerekdalokat, és ritmusra püföli a játékokat. Azt gondoltam, a zene így fejti ki jótékony hatását. Így hamar megjelentek nálunk a neki való hangszerek is. (meg apukájáé is) Végülis, ha igaz, hogy formálja az ízlést, magatartást, lélekemelő, ráadásul feszültségoldó hatása is van, akkor már megéri. Azt még nem tudom eldönteni, hogy valóban tehetsége van hozzá, vagy csak gyermeki kíváncsiság, de imádnivaló ahogy pici ujjaival fogja a furulyát, vagy pörgős szoknyájában táncol, csak táncol, csak táncol…..

Bűvész leszek ha nagy leszek!

2012. október 10. szerda

Mondja határozottan, a négy éves Gergő, és közben varázspálcájával határozottan köröz a letakart kalap felett. Vajon mi lapul benne? A lelkes közönség izgatottan figyel, és büszkén tapsol, mikor az ifjú bűvész meghajol. Mert a varázslás nem egy hétköznapi mutatvány. A kisgyerek fejlődése során csodának véli az esőt ami az égből jön, az árnyékot amire nem lehet rálépni, és a „miért” korszakban próbálja a csodát megfejteni. Aztán mikor úgy érzi, már megismerte a világot, találkozik egy mutatvánnyal, ami a szeme előtt zajlik, mégis hihetetlen. Újra meg újra szeretné látni, megérteni, majd utánozni azt. Még felnőttként is rácsodálkozunk néhány trükkre, bár pontosan tudjuk, hogy ez csak érzéki csalódás, mégis nagyobb a vágy hogy kilépjünk a racionális világból, és valami elkápráztasson bennünket. Utána pedig ösztönösen tesszük fel a kérdést: Hogyan csinálta ezt? A leendő bűvészpalántának nem csak eszközökre, hanem jó kézügyességre, sok gyakorlásra és kitartásra lesz szüksége. Egy bűvészdoboz tartalma, már önmagában is izgalmas, a benne lévő trükkök meg titokzatosak. Az ilyen kreatív gondolatébresztő játék sokáig foglalkoztatja a gyerekeket, hiszen az előadás tökéletesítése sok időt vesz igénybe, és sok szórakoztató pillanatot okoz. Szóval kedves szülő, ha a gyerek bűvész szeretne lenni, akkor nincs mit tenni. Néhány kelléken kívül csak tapsra, nevetésre, és kamerára lesz szükség, hogy megörökítsük a varázslat pillanatait.