Szofi másodikos az általános iskolában, és a szünetben kaptak ajánlott olvasmányokat, hogy ki ne essenek a lendületből. Ezek között volt Bogyó Babócás mese is. Miért? Mert valószínűleg lesznek sorok, amiket már kívülről ismer, mégis más élmény hallani, és más, amikor ő maga olvassa össze a szavakat kerek történetté.
Bogyóékkal ő is sokkal korábban ismerkedett meg, még talán ovis kor előtt. Ebben a korban, ahogy ügyesednek a gyerekek, megnő az érdeklődésük a gondolkodós játékok iránt. A társasjátékokkal való ismerkedést több szempontból is ilyenkor érdemes elkezdeni. Egyrészt többen játszhatják, bátorítják, bíztatják egymást, másrészt a győzelem reményében kitartóan figyelnek, összpontosítanak. A játékszabályok betartása pedig szabálykövető magatartást igényel, aminek gyakorlása hatással van a mindennapi tevékenységeikre is. Első játékként olyat érdemes választani, melynek témája a mesékből már ismerős lehet a gyerek számára. (Micimackós, Verdás, hercegnős stb) Mi két Bogyó Babócást próbáltunk ki. A „Ki nevet a végén?” egy jól ismert társasjáték fajta, könnyű szabályokkal. A játéktábla mindkét oldalán lehet játszani, ráadásul egy különleges dobókockával, amin nem csak pontok, hanem formák is vannak, így érdekesebbé teszi a játékot.
A másik az „Úton az oviba” egy igazi kaland. A bábukkal a meséből jól ismert képek mellett lehet lépkedni, kikerülve a térből kiemelkedő formákat, úgy mint Gömbi babakocsiját, vagy Bogyó szivárványcsúszdáját. Ez a játék rövidebbnek tűnik, de ez csak a látszat, mert ha a dobás során rálépünk egy ábrára, az külön feladatot ad, így lesz igazán izgalmas. Mindkét játékban az nyer, aki előbb célba ér. 3 éves kortól ajánlják, a Babaócát kedvelő gyerekeknek pedig én is bátran ajánlom.
‘Babóca’ címkével ellátott bejegyzések
Bogyó Babócás társasjáték
2012. november 24. szombatMaci, mackó, vagy medve?
2012. október 24. szerdaEz nagyon nem mindegy, ha beszélni tanul a gyerek. Ami plüssből van, az maci, ami a mesekönyvben van, az mackó, fehér barátja pedig medve. Így bővül a gyerek szókincse, és fel kell venni a tempót, mert ez napról napra változik. Bámulatos, ahogy egy 28 hónapos gyerek magyaráz a felnőttnek. A nagyobbaktól ellesve, ekkortájt kezdtünk játszani a memóriajátékokkal. Az első egy háziállatos memóriakártya csomag volt. Igaz, három éves kortól ajánlott, a lenyelhető alkatrészek miatt, de nem is értettem, hiszen a kártyán nincsenek alkatrészek, és a 6×6 cm-es lapokat talán még én sem tudom lenyelni… mindegy ezt írták rá. Ettől eltekintve nagyon jó játék, bár leforgatva (rendeltetésének megfelelően) még nem tudja használni, de képes oldalával szépen összepárosítja, gyakorolja az állathangokat, és remek következtetéseket von le. Például a malackának és a báránynak rövid farka van, az cicának és a kutyának hosszú. Lehet mesélni az állatokról, környezetéről, tulajdonságairól, és közben észrevétlenül megtanulja a szavakat. Most, a Babócás korszakban persze a Memóriaforgó a kedvenc.
Nagy színes, keménylapos kártyák vannak benne, nem hajlik, nem szakad. Kétféleképp is használható. Az egyik, a hagyományos leforgatós memóriajáték, 12 bogárkás képpel. A másik pedig képkirakó, amikor a hatszögletű memóriakerék, amin kis kedvenceink házai, illetve jellemző ruhadarabjai vannak. A lapon látható ábra mellé kell illeszteni azt a bogárkát, aki épp abban a házban lakik. Szókincsfejlesztő, izgalmas, szórakoztató játék, és bátran használható akkor is, ha Csiga Csaba és a többiek 3 éves kor alatt kopogtatnak be.