Ez nagyon nem mindegy, ha beszélni tanul a gyerek. Ami plüssből van, az maci, ami a mesekönyvben van, az mackó, fehér barátja pedig medve. Így bővül a gyerek szókincse, és fel kell venni a tempót, mert ez napról napra változik. Bámulatos, ahogy egy 28 hónapos gyerek magyaráz a felnőttnek. A nagyobbaktól ellesve, ekkortájt kezdtünk játszani a memóriajátékokkal. Az első egy háziállatos memóriakártya csomag volt. Igaz, három éves kortól ajánlott, a lenyelhető alkatrészek miatt, de nem is értettem, hiszen a kártyán nincsenek alkatrészek, és a 6×6 cm-es lapokat talán még én sem tudom lenyelni… mindegy ezt írták rá. Ettől eltekintve nagyon jó játék, bár leforgatva (rendeltetésének megfelelően) még nem tudja használni, de képes oldalával szépen összepárosítja, gyakorolja az állathangokat, és remek következtetéseket von le. Például a malackának és a báránynak rövid farka van, az cicának és a kutyának hosszú. Lehet mesélni az állatokról, környezetéről, tulajdonságairól, és közben észrevétlenül megtanulja a szavakat. Most, a Babócás korszakban persze a Memóriaforgó a kedvenc.

Nagy színes, keménylapos kártyák vannak benne, nem hajlik, nem szakad. Kétféleképp is használható. Az egyik, a hagyományos leforgatós memóriajáték, 12 bogárkás képpel. A másik pedig képkirakó, amikor a hatszögletű memóriakerék, amin kis kedvenceink házai, illetve jellemző ruhadarabjai vannak. A lapon látható ábra mellé kell illeszteni azt a bogárkát, aki épp abban a házban lakik. Szókincsfejlesztő, izgalmas, szórakoztató játék, és bátran használható akkor is, ha Csiga Csaba és a többiek 3 éves kor alatt kopogtatnak be.