Kérdi a nagyi, mikor az áruházban a gyerek valóban a tizedik szirénázó autót szorítja magához. Mert ilyen még nincs! Vágom rá, bár pontosan tudom, hogy ez nem igaz. Mint ahogy azt is, hogy játékboltba menni a gyerekkel, az olyan, mintha méhkasba nyúlnánk. Csípés (tűzoltó, rendőrautó) nélkül onnan ki nem jöhetünk. A zenélő, játékokkal nagyon korán megismerkednek a gyerekek, nyomkodják, kapcsolgatják, amíg az elem ki nem merül. Később aztán jönnek a hangutánzó játékok. Lányoknak a síró, éneklő baba, fiúknak a villogó szirénázó autó. (bár ez utóbbit kislányom is imádja) Aztán a játszótéren marad az egyik, mamánál a másik, és jön a sírás. Mert a kicsinek nem jó válasz, hogy majd holnap értemegyünk, vagy jövő héten elhozzuk, azt bizony pótolni kell. Így jelenik meg az újabb billenős teherautó, zakatoló traktor, és a többi. Arról nem is beszélve, ha átjönnek a barátok játszani, mindegyiknek ugyanaz a játék kell, és hiába is próbálkozunk, a zöld, a kék, a sárga, az nem ugyanolyan. A vonatokat már nem is említem, az egy teljesen új bejegyzést érdemel. Szóval ésszerű, ha több hasonló játék van kéznél. A fiúk fogékonysága érthető, de a lányok is szívesen játszanak a járgányokkal, különösen ha villog, és még hangot is ad. Autók. Válogasson kedvére. Ebben az áruházban garantáltan csak az a méh csípi meg, amelyiknek megengedi.

Ez a bejegyzés 2012. szeptember 6. csütörtök 13:23-kor készült és a következő kategóriákban található: Ovisoknak. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.