Szétszedjük és vissza a dobozba? Fenét, nem azért küzdöttünk vele ennyit! Vegyünk egy asztal méretű üveglapot, tegyük rá a kirakóra? Gyerekkoromban ilyen íróasztalom volt, méretre vágott üveglap volt a tetején, mindenféle képeket tettem alá, verseket, dalszövegeket, tanulandó vázlatokat, préselt virágot, jó volt. Nem rossz, de kissé nehézkes, meg hát akkor mihez kezdünk a  következővel?

A puzzle mégiscsak egy kép, jó esetben szép is, a legcélszerűbb helye a fal. Viszont valahogy fixálni kell, ha nem akarjuk darabonként felszögelni. Kereteztessük be! De hogy jutunk el vele a képkeretezőhöz?

Ragasszuk össze! Hála az égnek, már nem kell kartonlapon tapétaragasztóval ügyeskednünk, van sokkal egyszerűbb mód: a speciális kirakóragasztó. Nem újdonság, már 10 éve is lehetett kapni, de még mindig sokan félve nyúlnak hozzá, pedig nagyon jól működő találmány. 

Az első, legfontosabb lépés: tegyünk valamit a kirakó alá. Újságpapírt, nagy kartont, fóliát, bármit, amihez nem baj, ha hozzáragad, és le  tudjuk vágni a széleit. Nekem a sütőpapír vált be: nagy darab, tehát kb. 2 csík elég egy 1500-as kirakó alá, esélye nincs átázni, és a legkisebb a valószínűsége, hogy hozzáragad a ragasztó.

Ezután tekerjük le a ragasztó kupakját, és egyenletesen kenjük be vele a kirakó felületét. Ha sokat akarunk rákenni, akkor egyszerűbb, ha levesszük a szivacsot, öntjük, és kézzel tapicskoljuk  szét, ha jobban bízunk a ragasztóban, akkor pöttyöket nyomunk a kirakóra (Oda kell nyomni a szivacsos fejet a felületre, akkor jön belőle. Amíg én erre rájöttem!…) és szivaccsal szétkenjük. Sarkokra, szélekre több ragasztót tegyünk. Olyan lesz, mint a  képen: mintha tejföllel kennénk össze fáradtságos munkánk eredményét, de nem kell megijedni, egy órán belül megszárad, és tökéletesen átlátszó lesz. Ez a kép egyébként tökéletesen illusztrálja, milyen az, amikor túl sok ragasztót használunk, az itt használt mennyiség fele is bőven elég, úgy is kipróbáltam már. Abszolút lehet hagyatkozni a gyártóra, aki 4 darab 1000 darabosra ajánl egy flakonnal.

Itt már szárad a ragasztó, ha nem kétszeres mennyiség lenne, már megszáradt volna. Sebaj, így is tökéletes, egyenletes lesz a felülete, semmi olyan dudor, mint amikor a lakkot viszem túlzásba.

Ha megszáradt, ellenőrizzük, hogy mindenhová elég ragasztó jutott-e, az esetleges laza részekre kenjünk még. Ha ez is megszáradt, felemelhetjük a kirakót,  igyekezzünk megszabadítani a hátára tapadt cafrangoktól, és felszögelhetjük a lambériára vagy felrajzszögezhetjük a gipszkartonra. Gyurmaragasztóval ne ragasszuk szekrényajtóra, nem tartja meg a súlyát, leesik, és betörik a sarokelem sarka. (Tapasztalat.) Ha téglafalunk van, és csupa nő él a házban, nyugodtan felszögelhetjük, de ha férfi is van a háznál, akkor ugye szög+téglafal kombó kilőve, a kirakó majd stabilan fel lesz tiplizve-fúrva a falra, de addig nyugodtan elvihetjük bekereteztetni, a szállítást is bírja. Sőt, még azt is, amikor satufékeznem kellett, és lerepült a hátsó ülésről.

A fenti kirakó 2000 darabos, 2010 karácsonyán raktuk össze, ragasztottuk össze és tipliztük fel a falra. A másik, amit megdobált a sors, itt van az irodában felrajzszögelve, pont velem szemben. Naná, hogy Jack Sparrow!

Ilyen:

Ez pedig a rajzszög a sarkában közelről:

Ennyi gyöngy 6 táblán fér el, így hálaazégnek elég sokan hozzáfértek egyszerre. Volt, aki csak 2 gyöngyöt rakott bele, de voltak, akik félórára ott ragadtak, és csak rakták és rakták! Alig több, mint 2 óra alatt kész lettünk vele.

Aki megunta a gyöngyrakást, táskát varrt magának vagy a lányának az árnyékban. A kész műre egy önkéntes rendőr vigyázott!

Akik rakták:

Marék Veronikát mindenki ismeri: ő írta és rajzolta gyermekkorom személyes nagy kedvencét, a Kippkopp sorozatokat. Tőle tanultam pipacsbabát készíteni, az ő könyveit olvastam esténként a totyogós gyerekeimnek. Nem győzöm eléggé sajnálni, hogy az én gyerekeim már ilyen nagyok, és velük már nem lehet majd kippkoppos rakosgatót játszani. A játékban 4 gyönyörű tábla található – minden évszakhoz 1 – , mindegyiken 5 haloványabb folttal: ide illenek be a kártyák. Mindegyik kártyából 2 van, és ráadásul van 10 kártya, ami nem illik sehová. A játék sok-sok érdekes játéklehetőséget tartogat, és mindegyiknek pontos, részletesen kidolgozott szabálya van. (Saját gyerekeinknél találkoztunk olyan játékkal, ami a dobozon rengeteg játéklehetőséget kínált, belül pedig egy pici cetli hirdette, hogy végtelen, pont annyi, amennyit kitalálsz magadnak…)

1. Mivel a kártyák duplán szereplenek, játszhatunk vele memóriát.
2. Egész picikkel sima képkirakót, eleinte úgy hogy egy táblát és a hozzá tartozó 5 kártyát adjuk a kezükbe, később az egészet összekeverve.
3. Játszhatjuk a rakosgató társasjátékot, egyszerűbben, akciókártyák nélkül.
4. Játszhatunk rakosgatót akciókártyákkal, a játéknál leírt szabályok szerint.

 A másik Marék Veroniká-s újdonság A nagy szamócavadászat. Annyira nem újdonság, nekünk ilyenből kislánykoromban kutyás volt, a szamóca helyett csontot kellett elérni, de végülis a magyar kártya sem mai találmány, mégis nagyon szeretjük. Lényege, hogy a tábla két sarkából indulva utat kell építenünk a szamócabokrokig. A kártyákat húzzuk, tehát a szerencse is közrejátszik a végeredményben, de azért jól meg kell gondolni, hogyan tegyük le. Az utak között mindenféle akad, csak egyenes nem: kishullám, nagyhullám, kanyar, négyes elosztó, tekergőzősök és van ott van benne az a piszok kanyar is, ami zsákutcát csinál a fáradtságos munkával felépített utunkból. Szerencsére csak 4 kampó van, de zsákutcát önerőből is építhetünk, ha kifutunk a mezőről vagy belefutunk egy útba.  Aki elér a szamócabokrokig, elvehet egy szamócát, leszedi a kész utat és nekilát újabbat építeni. Az nyer, aki több szamócát gyűjt, tehát döntetlen nincs. Kapunk hozzá 2 üres pótlapot is, tehát ha ragaszkodunk a döntetlenhez, rajzolhatunk még szamócát, vagy kiélhetjük a  kreativitásunkat, és újabb lapot tervezhetünk.

Az a bizonyos régi kutyás így nézett ki, volt táblája is, de az már sajnos elveszett. Kinek ismerős?

 A harmadik Keller és Mayer játék a Kerekítő Kukucska, ami egy aranyos színes memóriajáték egész kicsiknek, amivel a szavakat, tárgyak megnevezését lehet gyakorolni. Kerekítő Manó ráállt a színes korongok tetejére – a sárgát láthatóan nem szeretni, mert nagyon morcos rajta! A nagy korongok alá bebújtatjuk a pici korongokat, amik mindenféle érdekes dolgot ábrázolnak – pacit, vonatot, kígyót, fecskét, rózsát, két pacit, nyuszit a kútban stb. A gyerekek a színdobókockával dobnak, és meg kell mondaniuk, mit ábrázol a megfelelő színű manó alatti korong. Ha eltalálta, megtarthatja, a manó alá pedig újabb korong bújik. Aki csillagot dob, választhat, melyik korongot szeretné kitalálni.

Még egy újdonságot várunk a Rumini – A küldetés társast. Csak annyit tudunk róla, hogy ruminis, keller-és-mayeres, de ez nekünk elég ahhoz, hogy már most tudjuk: tosan ott lesz a karácsonyfa alatt. Tökéletes ajándék lesz a 9 éves, Ruminit olvasó fiainknak, pláne, hogy az osztállyal elmennek megnézni a színdarabot. Amint megkapjuk, kibontjuk, fényképezzük, és megosztom veletek az élményt.

Sejtettük, hogy a 2009-es Bogyó és Babóca társasjáték sikeres lesz, de hogy ennyire, azt sem mi, sem a gyártó nem gondolta, így a játék már novemberben elfogyott. 2010-ben jobban készültek, még december közepén is tudtunk utánrendelni belőle, de aki az utolsó pillanatban próbálkozott, az már hoppon maradt karácsony előtt! Most jól bekészleteztünk a fenti újdonságokból, de aki biztosan tudja, hogy a fenti társasokat szeretné karácsonykor a fa alatt látni, az jobban teszi, ha mielőbb megrendeli.

A játék lényege, hogy egy kalapáccsal egy táblára különféle formájú elemeket lehet szögekkel felkalapálni, így különböző képeket kialakítani. A játék minősége függ az anyagoktól, méretektől, a darabszámtól és a formák változatosságától.

1. Kipp-Kopp kalapács (Klopf játék)

Piatnik termék. Ránézésre a legbizalomgerjesztőbb, vastag kartondobozban, a polcról biztosan ezt venném le.
A minőség a fa kalapáccsal, nagyobb fejű fém szögekkel, jó minőségű, tartós fa elemekkel tovább folytatódik.
Ellenpont a falap: viszonylag kicsi, kevésbé tartósnak látszó, morzsálódós préselt fa tábla.

2. Kalapácsjáték (Motivo) 

Totum termék. Vékony kartonban van, amin ráadásul a Klopf-ban található morzsálódós préselt lemez díszeleg.
A meglepetés belül ér, ugyanis a tábla jó minőségű, tartós parafából van. Mérete 22×14 cm.
Fa kalapács, rézszögek, és vékonyabb műanyag elemek (piros, kék, zöld, sárga mértani formák, összesen 40 db) egészítik ki a készletet.

3. Kalapácskészlet fantázia formákkal

SES termék. A doboza vékony, a játékospolc legtetejére tehető csak.
A belseje azonban kárpótol a doboz vékonyságáért: nagyfejű szögek, 20×15 centis rugalmas, tartós parafa tábla, fa kalapács és fa formák tartoznak hozzá. A formák ráadásul nem a megszokott mértani formák, hanem háromszögek, oválisok, arcok, “bajuszok”, cseppek és szarvak, sőt, még egy virág is van közöttük.

4.  Kalapácskészlet mértani formákkal

SES termék, azonos a fantázia formákkal, csak abban különbözik, hogy a szokványos mértani elemek szerepelnek a formák között. Jár hozzá egy rajzos útmutató is, képötletekkel.

A kisebb fiúk igazi lovagi csatákat játszhatnak le a az oroszlánlovagok és a sólyomlovagok segítségével. Még történetük is van: a  sólyomlovagok el akarják rabolni a király és a királynő kincsét, kisebb várukban gyülekeznek, és megtámadják a hatalmas oroszlán-várat!  Mindkét csapathoz sok, jól elkülöníthető kiegészítő tartozik, az oldalra pedig kisregényt írtunk, annyit lehet ezekről a várakról és funkcióikról mesélni! És ugyan az eredeti történetben az oroszlánlovagok a jók, ők állnak a király oldalán, a sólyomlovagok pedig a rosszak, akik ki akarják rabolni a királyt, a történelemből (… meg A katedrálisból…) tudjuk, hogy ez sosem ilyen egyértelmű: tehát a rablólovagokat következetesen sólyomlovagoknak hívjuk.

A nagyobb fiúknak komoly újdonságokkal szolgálnak: nekem kicsit olyan, mintha a Playmobilt a tudományos készletekkel, vagy a SES Explore termékekkel keresztezték volna. Ez a titkosügynökök és gengszterek harca. A titkosügynökök a titkos víz alatti bázison gyülekeznek, a gengszterek pedig a laborjukban. Mindkét készlethez tartozik egy-egy levehető tartozék: a titkosügynök-bázishoz egy mozgásérzékelő-riasztó, ami nem csak a gengsztereket riasztja el a bázisról, de alkalomadtán a kíváncsi kishúgokat is a kiskamasz szobájából. A gengszter-laborhoz pedig egy dinamós elemlámpa tartozik – éjszakai felderítőutakra is alkalmas. Van még egy igazi fémdetektoros készlet, egy víz alatti motorral felszerelt torpedós búvár, egy lövöldözős autó és egy hasonló hajó. A készlet legnagyobb dobása azonban a 3 darabból összerakható Gengszter Robo Jeep. Az alapdarab az autó, ami magában is izgalmas a kihajtható műholdkilövőkkel és torpedókkal. Beletehetjük a megújult távirányítós egységet, így távirányítós autót kapunk. (Persze beletehetjük a régit is, de az újnak nagyobb a hatótávolsága.) Ez már így is szép, de ezenfelül beletehetjük a kém kamerakészletet, hogy egy igazi távirányítós lopakodót kapjuk! Így távolról tudjuk irányítani a kisautót, és a kamera képén követhetjük a mozgását. Ráadásul a kamera fel is veszi a történéseket, és USB-n keresztül ezt le is tölthetjük a számítógépünkre. Húgok, reszkessetek!

A legnagyobb kedvencem persze a lányos téma: a hatalmas, kétszintes, hétszobás óriási babaház! Mielőtt igent mondnánk rá, jól gondoljuk meg, mert ennek a babháznak bizony külön asztal kell. A hét szobába mindenféle  berendezéseket tehetünk: a bébiszobától  szülői hálóig, a konyhától a fürdőig minden megtalálható, ami egy családi házba kell. A szobaberendezéseket sajnos külön kell megvásárolnunk. Azaz: a szobaberendezéseket szerencsére külön is megvásárolhatjuk, így végre pótolhatjuk a régi babaházból elveszett székeket, edényeket és egyéb apróságokat. Sőt, akár a gyakran akciósan, sérült kartonban kapható hordozható babaházba is betehetjük őket!

A babaházhoz vásárolható egy speciális készlet is: a karácsonyi nappali, karácsonyfával, adventi koszorúval. E vezet át a következő témához, a karácsonyhoz. A tavalyi sikereken felbuzdulva a Playmobil rengeteg új készletet hozott forgalomba: a klasszikus angyalkás, mikulásos, betlehemes vonulat mellett most egy karácsonyi piacot is felépíthetünk. Voltatok már a Vörösmarty-téren adventkor? Ugye? Éppen csak a forralt bor hiányzik, de van helyette egyéb csoda: egy igazi, működő Playmobil-körhinta!

Az adventi naptárak terén is újítottak: idén egy dínós, egy lovagi tornás és egy Karácsonyi posta elnevezésű közül válogathatunk. Ez utóbbiban végigkövethetjük, ahogy a gyerekek levelei elérnek a Mikuláshoz. Aki tavaly lemaradt a lovacskás vagy a sárkánylovagos készletről, idén még pótolhatja, ezek még mindig kaphatóak.

A webáruházban viszont ez az egyik legjobb időszak: ilyenkor tartják ugyanis a nagykereskedések az árubemutatókat  kiselőadásokkal, bemutatókkal, kipróbálási lehetőségekkel. Mi pedig szorgalmasan látogatjuk, ámuldozunk, örülünk az újdonságoknak, betervezzük, ki melyiket kapja meg karácsonyra és sajnos időnként szomorkodunk is, ha valamelyik kedvencünket megszüntetik vagy hátrányára változtatják.

Idén nagyszabású vállalkozásba fogtam: igyekszem az összes újdonságról azon frissiben blogbejegyzést írni, mielőtt még elfelejteném a részleteket. Közben pedig gőzerővel dolgozunk azon, hogy az újdonságokat veletek is megosszuk, és elérhetővé-vásárolhatóvá tehessük a weboldalon.

Tehát ha valaki kíváncsi, milyen új dolgok várhatóak, látogassa szorgalmasan a blogot!

A fiúsok itt is elég vérszomjasra sikeredtek, de persze ott van közöttük az elmaradhatatlan Forma1-es versenyző, egy rocksztár gitárral, sőt még Uncle Sam is, az USA-t jelképező figura. A többi a honlapon fel van sorolva, ott lehet megnézni.

A lányosokat le merem írni (szép, szelíd blogfelhőre gyúrok ): tündérek, királylányok, hableány, boszorkány, egy tetovált karú énekesnő, hát persze, hogy egy zsoké. A sorozat legszebb darabja szerintem az orosz menyasszony, aki simán elmegy tündér keresztanyának is.

Ráadásul a kiegészítőiket is cserélgethetjük, így csinálhatunk vasorrú boszorkányt, tetovált karú hableányt, szárnyas rockert vagy békésen pizzát eszegető hóhért. Ha valakinek kedve támadna ilyesmit fotózni, küldje el nekünk, nem leszünk hálátlanok!

Minden gyereknek kell egy plüss, “A plüss”, akivel aludni lehet,aki elűzi a rossz álmokat, akit át lehet ölelni hiszti esetén, és akit esténként kétségbeesetten lehet keresni, ha hajnalban átmászott Anya ágyába, és elbújt a párna alá. Aki a babakori fényképen tokától bokáig ér, aztán együtt utazik a kiskamasszal az első táborba. Lehetőleg 25-45 centis, valamilyen állatot formázó, nem mesefigura, egyedi, igényesen kidolgozott, időtálló, mosható darab, felesleges figyegők nélkül.

Igenis kell.

Egy darab. A többi csak felesleges por- és helyfogó.

Ezt mondjuk sajnos a rokonokkal és barátokkal elég nehéz megértetni, tehát mire gyermekünk fél éves lesz, elárasztanak minket a válogatott plüssök, micimackók, macik, lila jószágok, mekis izék és kitudjamik.  Ha szerencsénk van, hamarosan állatkertet nyithatunk az igazira megszólalásig hasonló vadállatokból, ha kevésbé, akkor jónéhány lila, rózsaszín és csiricsáré izét raktározhatunk a helyi benzinkút és nagyobb közért kínálatából. (- Vinni kéne valamit annak a gyereknek! – Nézd, ez a plüss pont jó lesz! – De ez most medve vagy nyúl? – Nem mindegy? Elkésünk! Tedd már be, azt’ fizessünk!) Az azonosítatlan puha tárgyaktól látszólag egyszerűen meg lehet szabadulni az óvodai  zsibvásáron és farsangi zsákbamacskán, de sajna amennyi itt elmegy, annyi vissza is jön.

Az amúgy is betelt pohár nálam akkor csordult túl, mikor lányom 6,5 (!) évesen névnapjára kapott egy méteres plüssmacit. És mindenáron vele akart aludni az 160×80 centis ágyában. Már akkor sem értettem, hogy fér el, pláne, mikor karácsonyra megkapta a 80 centis párját a rokonság másik (gyanútlan) felétől. Azóta Majmival, Fanni babával és 2 óriási medvével osztja meg az ágyát. Hogy hogy fér el, az számomra rejtély, de imádja őket.

Be kell látnom, ezek a macik tényleg szépek. Kicsit nagyobbak a kelleténél, de szépek, puhák és szeretgetősek. És alszik velük, és játszik velük, és öltözteti őket a saját ruháiba. Nagyon sokáig ellenálltam, de ezek a jegesmacik meggyőztek róla: kellenek a plüssök! Persze nagyon megválogatva, óvakodva a bazári vackoktól.  Így először a fantasztikus Manhattan plüssöket vettük fel a repertoárunkba (nézzétek ezeket a bújós bébiket!), aztán az azóta már kifogyott, de hamarosan újra érkező morcos madarakat, múlt héten pedig beszereztünk 4 hatalmas zsák plüssállatot, és nekiláttunk a fotózásnak. A komoly eredmény már látható a weboldalon, a „melléktermékek” egy része pedig a facebookon, a többit pedig hamarosan kiteszem ide is.